Erdőbénye

Erdőbénye Magyarország észak-keleti részén a Zempléni hegységben, pontosabban a Mély-patak völgye a Tolcsva-hegy és a Mulató-hegy közötti medencében fekszik.

Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. Már a bronzkorban is lakott település volt. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják nyilván. A legrégebbi iratok 1404-ben keltek, amelyek a falu tulajdonát igazolják. Régen két falu volt Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházas-Bényének is emlegették. Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. Berényiek voltak a község első birtokosai. A települést rövid időn belül több család birtokolta, de végül a Rozgonyiaké lett. 1486-ban Lorántffyak kezébe került. 1604-tól Rákóczi birtok része minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákóczik nagy gazdasági központot alakítottak ki. Építettek egy nagy kastélyt is amely alól Hegyalja egyik legnagyobb több emeletes összefüggő pincerendszere indul ki 22 ággal. Erdőbénye bortermelő tevékenysége jelentősnek mondható. A környező hegyeken rengeteg szőlő termett és terem a mai napig is. Erdőbénye nevéhez fűződik az aszúbor is. Itt volt prédikátor a híres Szepsi Laczkó Máté, aki kidolgozta az aszú borkészítési technológiát. Elsőként 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapott a nemes italból, amelynek azóta világhírű lett a neve, és manapság már csak a "borok királya a királyok bora"-ként emlegetik.

1830-ban Szírmai Ödön fürdőtelepet épített ki Erdőbényétől pár kilométerre mélyen a hegyek között. A gyógyvíz timsótartalma nagy, gyógyászati célokra már a középkortól használják. A fürdőtelepen pavilonok, kastélyszerű fürdő- és vendégházak álltak.

Az idők folyamán a települést tűzvész és kolerajárvány is pusztította, amelyek következtében lakói száma megcsappant. Az első világháború után a nagy filoxéra-vész tönkretette a szőlőültetvényeket, amelyek szintén tömeges elvándorláshoz vezettek. Ezeknek következtében hanyatlásnak indult a település és elvesztette városi rangját.

Napjainkban főleg a szőlőtermesztéssel foglalkoznak az itt lakók. A szőlőhöz kapcsolódó ősi kádármesterségnek is sok őrzője van. 6-8 mester dolgozik a faluban ma is. Régebben sokkal több kádár élt itt és innen is kaphatta Erdőbénye a "kádárfalu" elnevezést.