Kezdjük az elején Salgótarjánban betli, óriás szívás betegségből még nem felépülve elindulás, meg is lett az eredménye, Ózdon konkrétan nem tudtam elindulni, mert úgy lebetegedtem, hogy egy métert sem tudtam edzeni kb 2 hétig. Nagyon elkeseredtem, hiszen az első versenyen úgy éreztem jól halad a bicó és van keresni valóm az elitek között is. És most fog jönni a magyarázat (nem magyarázkodás, egyszerű magyarázat), szóval volt egy-két álmatlan éjszakám, hogy Balassagyarmaton hol induljak, hova nevezzek, hiszen az elit volt a cél és az ottani jó szereplés, de ezt át kellett magamban értékelni. Gyakorlatilag 3 hét kihagyás után 2 hét edzéssel, úgy gondoltam nem vagyok elég felkészült az elit mezőnyhöz. Így úgy döntöttem, hogy visszanevezek a master kategóriába, hogy az elkövetkezendő edzésekhez motivációt gyűjtsek, mert az egyre fogytán van a téli éjszakában, egy elit 10-en ezredik hellyel nagyon nehezen tudtam volna rávenni magam arra, hogy kimenjek a hidegbe csapatni. Így megfogalmazódott bennem a döntés váltok, tudom, hogy sokaknak ez nem esett jól tudom, hogy sokan nem értik a döntést és azt is hogy ez nem tetszik. De az-az igazság, hogy én is, mint sokan mások munka mellett csinálom, ezt a gyönyörű sportot és ha nincsen sikerélmény nagyon nehéz, nekem első körben az első 7 hely egyike volt a cél elit kategóriában, de a betegség, ezen számításomat keresztül húzta. Így új célt kellett találnom és új motivációt . No, de egy szónak is száz a vége váltottam, ez van, ha ezzel valakinek még problémája van, nyugodtan tud velem beszélni, minden versenyen szívesen megvitatom vele.
No de essen egy kevés szó a versenyzésről is, ha már beszámoló! Nekem ez a pálya tetszett a legjobban eddig, ami kicsit szíven ütött az a rajt és a felvezető kör körüli nehézségek voltak, de ezen elég hamar túltettem magamat. Elrajtoltunk szépen az első körben volt egy elég meggondolatlan előzésem, amiből majdnem óriási fekte lett, ha ott Szabó Petivel összeakadunk, akkor tán még most is az arcomon csúszok, vagy a Gyarmati korház szíves vendéglátását élvezem, vagy élvezzük, innen is bocsi Peti! Aztán a következő körben ráébredtem arra, hogy nem csak bevállalós vagyok, hanem teljesen hülye is ugyanis nem jó kesztyűt vettem fel aminek az lett a következménye, hogy a kezem elgémberedett, így egyetlen egy megoldás volt kesztyű csere. Tasinak ordítás Tasi szalad „okos” Gabinak kesztyű felad „okos” Gabi kesztyű cserét végre hajt, aminek a következménye egy jó kis leszakadás az előtte haladókról.

ez azért jó, mert így nem fáznak a fogai :)
És innen üldöző verseny lelövőm és itt most „spoilerezés” nem értem utol senkit, akit kellett volna az-az néha közeledés néha leszakadás. Utolsó előtti körben egy laza görcs formájában bekopogtatott az edzetlenség, nem nagyon akartam beengedni, de csak nem nyugodott vissza kellett venni egy áttétellel pőrgősebbre váltottam, aminek köszönhetően az utolsó körre összekaptam magam, de igazából érdemben ez nem változtatott semmin. Meg lett a 3. hely nem számítottam rá hurrá!

3. hely
Köszönöm a szurkolást Tasiéknak meg a segítséget is, köszi Mankáéknak is a szurkolást! Ja és az Alpinebikenak a verseny előtti szervizt azon belül is Bodola Gergőnek!
Legközelebb OB, aztán január!
Cser Gabi beszámolója a SuperCross utolsó állomásáról.
A SuperCross sorozat 4. fordulóján jártunk, ezúttal Balassagyarmaton.
Szubjektív beszámoló, de ez persze nem baj, sőt!
És még egy kis latin lecke is fért a végére.
A SuperCross 4. állomása Balassagyarmaton volt.
Mérgelődős Manka, Cseles Cseri és néhány igen erős láb igaz történetei.
A vasárnapi Barcika Kupán mutatkozott be Cser Gábor új csapatában.