Cseri salgótarjáni beszámolója

Kezdjük az elejétől a versenyt megelőző hét szombatján, volt nálunk egy kisebb összejövetel, ahol Benkó Barbit búcsúztattuk hosszabb távolléte végett, ugyanis megy Magyar kislány Ámerika, készül, valami ötkarikás versenyre valami London nevű faluban rendezik, valami kis szigeten, csinálja ha, úgy érzi. Szóval buli mindenki, sok kerékpáros a mindenki sok kerékpáros közül, néhányan betegek lettünk, voltunk, az-az jól megfertőztük egymást, én pl antibiotikum kúrára lettem kárhoztatva, aminek a hatása, nem volt pozitív az-az nem hatott doppingként a szervezetemre. Igazából nem is kellett volna elindulni, de az ember fia nem bír a vérivel, menni kell. Tehát összeállt ismét a dreamteam Dina Marci, Dina Dani, Balázs Soma, Fityisz és Manka (szórráj, hogy a felsorolásban a nő került leghátra, de így jutott eszembe, átfogalmazni meg már nincsen kedvem) Manka és Fityisz is az én cipőmben járt, azaz antibiotikum kúra rulez, Marcinak előzőnap fogát húzták, Somának koncertje volt az éjjel, gyakorlatilag kitehettük volna a buszra a rokikártyát.

Megérkezés öröm és bódótság, jó az idő, jó a pálya hurrá! Dani behúzta a 3. helyet, Manka abandon az antibiotikum megtette hatását. Nóri 3. nagyon nagy, gratula! Marci 4. fogjuk a fogára :D

az elején még minden jól ment

Én elkezdtem a melegítést jól éreztem magam jól is forgott a lábam kezdtem bizakodni. Majd rajt bumm első kör nagyon jól sikerült, jól is éreztem magamat, 2. körben kisebb technikai hiba elkezdtem lassulni, bicó csere, Manka kerékpárjával fél kör. Közben kiderült számomra, hogy magasabban ül, így spiccben teljesítettem a fél kört (vazze Manka is magasabb, magasságom a kutya ülve bwáááh…). Félkör után vissza a saját kerékpáromra a felfutáson görcs a vádlimba, de olyan, hogy egy percet álltam ott, se fel se le, de aztán uzsgyi tovább (na máris 2-nél tartottam a jelekből és még nem telt el 30perc, de nem hallottam, hogy hahó hüle gyerek ájjá mán meg, mert hülyeség). No, megyek tovább, de itt már idegből mindent fék nélkül bevállalva, kapkodva borítékolhatóan egy esés, jelentem beadtam egy jobbosba arcon csúszva abszolváltam, kis bundácskám meg ugye megkarcolódott, ennek a jeles eseménynek köszönhetően.

kicsit begörcsölt a lába

Itt végre sikerült ráébrednem arra, hogy ami nem megy, azt erőltetni lehet, csak felesleges, mert többet ártok, mint használok. Szóval aki megnézi az eredménylistát a nevem mellett a DNF felirat olvasható…

Első körben gratulálok Nórinak a szép eredményhez, második körben köszönöm Tisza Zolinak a segítséget, harmadik körben, pedig felhívnám a figyelmet arra, hogy betegség után ne versenyzünk gyerekek!

És még valami jézus mennyi valami, Kusztinak is köszönöm az itatást (Kuszti értitek, Kuszti, ő itatott és én meg kiállok…)

Fityisz 5. lett Soma pedig 8. nekik is respect!

Ja és utána az étteremben az ebéd felejthetetlen volt.